A középiskolások megszerették a matulás lányokat

 
 
A Győri Nemzeti Színház életében már hagyomány, hogy évente két előadásra meghívja a fiatalokat azzal a szándékkal, hogy népszerűsítse körükben a teátrumot. Színházunk április 4-én közel 1300 diákot látott vendégül a város és a környék iskoláiból, hogy megtekintsék Szabó Magda népszerű regényéből, az Abigélből készült ősbemutatót. Az egymást követő előadások után a rendező, Forgács Péter igazgató és a szereplők kötetlen beszélgetésre várták a fiatalokat.

A hazai oktatási intézményekben nem kötelező olvasmány Szabó Magda ifjúsági regénye, ezért a rendező gyorsan megszondáztatta a fiatalokat, hányan ismerik az Abigélt? A fiatal nézők közül alig páran tették fel a kezüket. A legendás tévésorozatot Zsurzs Éva rendezésében viszont már többen látták. A közönségtalálkozón mesélt a diákoknak arról, hogy Szabó Magda életének fontosabb vonásai miképp jelennek meg a regényben, hogy a Matula szigorú, zárt világában például a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk rá, ahol Szabó Magda 12 évig tanult. A regénynek két kulcsfigurája van: az egyik Vitay Georgina, a másik Kőnig tanár úr, akit az író franciatanáráról mintázott meg.

A regényből az idei évadban egy drámai alkotás született, a színpadi átiratot Pozsgai Zsolt író készítette el. Forgács Péter hozzátette, az ősbemutatótól nézőként ne a regényt vagy a tévéjátékot kérjük számon. A színmű létrehozása egyfajta szabadságot kínált az alkotóknak, szerették volna például nyomatékosítani, mit jelenthetett fiatalként a második világháború fenyegetettségében élni. Erre szolgálnak az előadás álomképei, amit az egyik néző, egy révais diák nagyon szemléletesen meg is fejtett. „Kuncz Ferike alakjában a háború értelmetlenségét látjuk.”

A Matula zárt közegébe való beilleszkedés nehézségeiről már a Kőnig tanár urat alakító Posonyi Takács László mesélt, aki színházunk Suli-Túra sorozatában az ifjúsági regény fontosságáról már beszélt  a győri iskolásoknak. A mostani alkalommal az író személyes életéből hozott egy példát arra, hogy aki egy nevelési intézmény kötött szabályai ellen vét, az semmi jóra nem számíthat, arra a megszégyenítés vár.

Gina és a matulás lányok minden bizonnyal belopták magukat a közel 1300 diák szívébe. A közönségtalálkozón Forgács Péter azt is elmondta, hogy az improvizáció a próbafolyamat szerves részét képezte, hiszen egységgé kellett kovácsolni a nyolc lányt. A matulás lányok, Ginával (Dunai Csenge) az élen nevetve meséltek arról, hogy a bakik és a kiszólások hogyan kerülnek bele, akár észrevétlenül is a közös jelenetekbe, így a lányok közti összhang, cinkosság és jókedv a mai napig töretlen.

A közönségtalálkozón további kulisszatitokra is fény derült. Adódott egy vis major helyzet, ugyanis az olvasópróbán derült ki a rendező számára, hogy a Horn Micit alakító Töreky Zsuzsa nem tudja vállalni a ráosztott feladatot. A helyzetet Agócs Judit mentette meg, aki kiválóan hozza a hadiözvegy szerepét estéről estére.

A matulás tanárok között igazi meglepetésnek számít a Hajdú tanárnőt megformáló Bellai Eszter alakítása. Elmesélte, jól esik számára, hogy a 2012-es Apácák előadás után egy újabb vicces és szórakoztató szerepben, más oldaláról tud most bemutatkozni.

Csankó Zoltán a tőle megszokott profizmussal alakítja Gina édesapját, Vitay tábornokot. Két nagy jelenete van, a köztes szüneteit pedig a színpad hátterében fel-alá járkálva tölti, mert szereti hallgatni az előadást, a matulás lányok helyes csacsogását. Mint mondta, az ősbemutató méltó módon hordozza Szabó Magda szellemiségét.

2018. április 05.

MEGOSZTOM

Submit to FacebookSubmit to TwitterSubmit to Google Plus