Koccanás
Férfi | CRESPO RODRIGO | |
Nő | BARTHA ALEXANDRA | |
Srác | NAGY BALÁZS | |
Vállalkozó | UNGVÁRI ISTVÁN | |
Rövidgatyás | POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ | |
Hajléktalan | TÖRÖK ANDRÁS | |
Öregember | SZILÁGYI ISTVÁN | |
Öregasszony | BENDE ILDIKÓ | |
Törzs | KOPPÁNY ZOLTÁN | |
Rendőr | JÁGER ANDRÁS | |
Koccanó | VINCZE GÁBOR PÉTER | |
Belemenő | ÁTS GYULA | |
Védőnő, hajlott hátú öregasszony | MOLNÁR VIRGINIA | |
Naccsága | AGÓCS JUDIT | |
Feleség | MIHÁLYI ORSOLYA | |
Kamionos | RUPNIK KÁROLY | |
Kismama 1 | LENNER KAROLINA | |
Kismama 2 | GERBERT JUDIT | |
Idegenvezető | SZIKRA JÓZSEF | |
Segédmunkás, Maffiózó,Turista, Bőrfejű, Tüntető | TIMKÓ JÁNOS | |
Segédmunkás, Maffiózó,Turista, Bőrfejű, Tüntető | VENCZEL KOVÁCS ZOLTÁN | |
Segédmunkás, Ételszállító, Turista, Tüntető,Térítő | PINGICZER CSABA | |
Segédmunkás, Ételszállító, Turista, Tüntető,Térítő | KOTÁNY BENCE | |
Díszlet | BÁTONYI GYÖRGY | |
Jelmez | GYŐRI GABI | |
Mozgás | TIMKÓ JÁNOS | |
Súgó | VLASICS RITA | |
Ügyelő | PÁSZTOR GÁBOR | |
Rendezőasszisztens | HORVÁTH MÁRTA | |
Rendező | FORGÁCS PÉTER |
Premier: 2009. április 25.19.00 NAGYSZÍNHÁZ
A Koccanás, egy keserű komédia - benne minden történés kiindulópontja pontosan ismerős valamennyiünk számára mindennapi életünkből, csak éppen - a komédia természetének megfelelően - minden elszabadul, felnövekszik, már-már hagymázassá válik benne, de legőrültebb pillanataiban is tökéletesen nyilvánvaló napi tapasztalataink számára. Mint címe már sejteti, a kiindulópont az, hogy (a főváros egy forgalmas helyén) egy autó belemegy egy másikba. Ez az elemi esemény láncreakciót indít el, autók kilométer-hosszú sora koccan egymáshoz, s majdnem egy egész napra megbénul a forgalom. Spiró ezzel a helyzettel a dramaturgia egy alapképletét alkalmazza nagyon életszerű módon: sok különféle embert összehozni egy - elhagyhatatlan - helyen, s így mintegy természettudományos módszerrel megteremteni egy olyan kísérleti szituációt, amelyben tisztán figyelhetők meg a törvényszerű reakciók, folyamatok. Az autósok kiszállnak kocsijukból és kapcsolatokba lépnek egymással, az ott lakók természetes módon ugyancsak belépnek a történésbe, sőt egyre újabb szereplők és embercsoportok keverednek véletlenül arra, s kerülnek így bele a szituációba, és ez a folyamat a darab előre haladtával egyre abszurdabbá válik. A figurák mindinkább megvalósítják önmagukat, megmutatják jellemüknek és életszerepüknek működését, s ezt a kifejlést maximálisan felfokozza a szereplők számának egyre lidércesebbé és ugyanakkor nevetségesebbé váló felszaporodása.