2015. december 30.
Sütő András:
színmű két részben

( Heinrich von Kleist krónikája nyomán )

Egy lócsiszár virágvasárnapja

Sütő András:
színmű két részben

( Heinrich von Kleist krónikája nyomán )
 
 
Kolhaas Mihály, lócsiszár   CSANKÓ ZOLTÁN
Lisbeth, a felesége   BOTOS ÉVA
Nagelschmidt   HORVÁTH LAJOS OTTÓ
Mária   GYÖNGYÖSSY KATALIN
Müller Ferenc   RUPNIK KÁROLY
Luther Márton   MASZLAY ISTVÁN
Vámos   SZIKRA JÓZSEF
Herse   SÁRKÖZI JÓZSEF
Tronkai Vencel Báró   TÖRÖK ANDRÁS
Várnagy   VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Henrik,Kolhaas hat év körüli fia   MÁRKUS KRISZTIÁN
Günther Báró   POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Antónia nővér   BARTHA ALEXANDRA
Mann   JÁGER ANDRÁS
Eibenmeyer, ügyész   JÁGER ANDRÁS
Hinz   PÖRNECZI ATTILA
Kunz   KSZEL ATTILA
Zauer, ügyész   PINGICZER CSABA
     
Továbbá: poroszlók, jobbágyok, polgárok, asszonyok
Ács Jánosnak a Kleist kisregényéből vett kiegészítéseivel.
     
Díszlet   MENCZEL RÓBERT
Jelmez   GYARMATHY ÁGNES
Zene   KAPOSI GERGELY
Mozgás   GYÖNGYÖSI TAMÁS
Súgó   VLASICS RITA
Ügyelő   PÁSZTOR GÁBOR
Rendezőasszisztens   KSZEL ATTILA
     
Rendező   ÁCS JÁNOS

Premier: 2009. október 17. 19.00 NAGYSZÍNHÁZ

A tizenhatodik század dereka táján élt a Havel partján egy Kohlhaas Mihály nevű lócsiszár, egy tanítónak a fia, aki a maga korában a legjóravalóbb s egyúttal a legszörnyűbb emberek közé tartozott. Erre a rendkívüli férfiúra élete negyvenedik évéig akár úgy nézhetett volna az ember, mint a jó állampolgár mintaképére. Gazdasága volt egy faluban, amely még most is az ő nevét viseli, s itt nyugton éldegélt mesterségéből; a gyermeket, akivel felesége megajándékozta, istenfélelemben nevelte szorgalomra és tisztességre; egy sem akadt szomszédai között, aki ne élvezte volna jótékonyságát vagy igazságszeretetét; egyszóval, a világnak áldania kellett volna emlékezetét, ha egyik erénye nem hatalmasodik el fölötte. Jogérzete azonban rablóvá és gyilkossá tette.

A rendező gondolatai az előadásról

Sütő darabja többszintű, négy síkot ölel fel egyszerre.

Egy az 1500-as években játszódó valós krónikáról van szó, hiszen akkoriban polgárháború dúlt Németországban és több tízezer családot öltek meg, akiknek utódai leírták krónikáikat.

Kleist közel háromszáz évvel később kiválasztotta Kolhaas történetét, vagyis ez a kisregény szinte egy dokumentum, természetesen Kleist költői realisztikus szuperromanticizmusában.

Majd Sütő az 1970-es években megírta ebből drámáját, amit hosszas harcok után mutattak be Magyarországon és később Erdélyben.

Én most 2009-ben Sütő András testi és szellemi jogutódaival egyeztetve megpróbálok a Kleist regényből apró részleteket beemelni a Sütő darabba, mert érdekel, hogyan lehet ezt a négy idősíkot összehangolni. És kiderült, hogy nem is olyan nehezen, mert Vörösmarty-val szólva: „az emberiség sárkányfogvetemény”.

Galéria