Az én történetem

 
 

A Győri Nemzeti Színház minden évadban meghívja a város és a környék középiskolásait, hogy népszerűsítse körükben a teátrumot. A héten több mint 1300 diák nézte meg Bagó Bertalan rendezésében Szabó Magda Régimódi történetét. Az előadást követően az oldott hangulatú beszélgetésen a tanulók sok érdekességet megtudhattak színészeinktől, az általuk megformált valós karakterekről.

 

„Ugye, ti sem gondoljátok komolyan, hogy ez egy régimódi történet, hogy ez nem rólunk szól itt és most, 2020-ban?" – szólt az előadás után Posonyi Takács László kérdése a fiatalokhoz. „Ha velem holnap bárki dolgozatot íratna, hogy mit láttam ma a színházban, egyetlen mondatot írnék a lapra: a boldogság csupán a katasztrófák üzemzavara.” Színészünk Szabó Magda édesanyja, Jablonczay Lenke szavait idézte fel, aki férjével, Szabó Elekkel együtt sohasem élhették saját életüket úgy, ahogy azt szerették volna. Megfogadták, hogy születendő gyermeküknek biztosítják a saját akarat és döntés lehetőségét. Így Szabó Magdának jutott talán a földkerekség legboldogabb gyermekkora. Önéletrajzi ihletésű, nagyívű regénye szeretett édesanyjának és felmenőinek állít emléket. A Régimódi történettel tehát nem kisebb feladatra vállalkozott az írónő, minthogy négy generációig visszamenőleg bemutassa szeretett családját országnak-világnak. 

Az előadásban olyan nőket, asszonyokat ismerhetünk meg, akik képesek kezükbe venni sorsuk irányítását, saját lábukra állva küzdenek a fennmaradásért. Számos jelzővel illethetjük Szabó Magda dédanyját, Rickl Máriát: konok, hidegfejű, férfias. Vállalása, miszerint megőrzi családjának egységét, csak részben sikerül, végül egyedül marad, szomorú utat jár be magányáig. A Kossuth-díjas színművész, Kubik Anna arról beszélt a fiataloknak, hogy az asszony keménysége csak álarc, hiszen egykor telve volt érzelemmel, szerelemből házasodott, mégis korán rá kellett jönnie, hogy a sarkára kell állnia, hiszen szenvedélybeteg férjére, Jablonczay Kálmánra nem számíthat, sőt.

A nők átvették az irányítást. Ezzel folytatja már a megszólított Maszlay István, aki 25 évvel ezelőtt is Jablonczay Kálmán szerepét játszotta az akkori, győri előadásban, melynek bemutatóját megtisztelte jelenlétével az írónő is. A színész elsősorban nőknek ajánlja Szabó Magda felkavaró történetét, melyben csodálatra méltó az az erőfeszítés, amit az asszonyok vállalnak fel családjuk megmentésért. Következzenek gyermekeik! Édesanyja Margitot folyton leinti, ostobának tartja, holott akár szerencsésnek is mondható, férjes asszony lévén korán elkerült az apai (anyai) házból. Kiss Tünde arról beszélt, hogy karaktere mégiscsak okos, aki nem akar minden szálat elvágni, folyamatosan jelen van a családi életben, a város pletykáit csepegteti édesanyjának és testvérének. Gizella csúnyaságát a jóisten öniróniával fűszerezte. Szina Kinga kiemelte, a lány szíve és mentalitása inkább a família férfi tagjaihoz húzza őt, és csak úgy, mint édesanyja, ő is imádja öccsét, Kálmánkát. A darab végére nagy elhatározásra jut, kezébe veszi sorsát, és házasságra lép Majthényi Bélával, sokak megrökönyödésére.

Elérkeztünk a másik kulcsszereplőhöz! Izgalmas rendezői megoldás, hogy ugyanaz a színésznő játssza Gacsáry Emmát és Jablonczay Lenkét. Dunai Csenge alakításával sikeresen mutatja be a két nő közti alapvető különbséget. A Gacsáry család nyomasztó történelmi öröksége és elvárasai elől menekül Emma a vélt szabadságba, az ifjabb Jablonczayval kötött boldogtalan házasságába. Mint anya kudarcot vall, lányától, Lenkétől is meg kell válnia. A kicsi gyermek aztán bekerül Rickl Mária szigorú rendszerébe, ahol nem engedélyezett az akarat és a döntés lehetősége sem. Ezért a felcseperedő Lenke megfogadja, hogyha lányt szül, akkor megtanítja a szabadság szeretetére, aki szembe mer szállni felmenői akaratával.

A szigorú rendszerek világában mégiscsak pislákol a megértés és elfogadás mécsese. Debrecen zárdájának vezetője több éven keresztül kíséri figyelemmel és szeretettel a számára oly kedves és tehetséges tanítvány, Lenke sorsát. Stillmungus Mária Margit huszonnégy évig irányította a református város katolikus zárdáját. A kiváló vezetőt és pedagógust Bellai Eszter kelti életre.

A Kálmánkát alakító Kolnai Kovács Gergely nézői kérdésre az általa megformált karakter gyengeségeiről szólt, kiemelte, hogy a fiatalember a pillanat művésze és a túlélés nagy mestere, persze minden felelősség és elköteleződés nélkül. Ezzel szemben a racionalitás és a hideg számítás (szó szerint) jellemzi a Hoffer család férfi tagjait, a fiatal Józsefet csak egy rövid ideig hatja át a szenvedélyes szerelmi viszony. Kettős szerepben láthatjuk Sárközi Józsefet.

Igaza van tehát Szabó Magda édesanyjának, a boldogság csupán a katasztrófák üzemzavara. A boldogság ugyanis nem egy folyam, mely születésünkkor kezdődik, és boldogan kitart halálunkig. A boldogság csupán egy pillanat, egy villanás. A Régimódi történet az én, a mi történetünk is. Mindannyiunkban él a vágy, hogy megismerjük saját családunk, felmenőink dicsőséges, tragikus vagy éppen bukott életét, mely magyarázatul szolgálhat jelenünk boldogságára, vagy épp boldogtalanságára. Szabó Magda egész életében erről írt, saját családjának történetét tálcán kínálta fel olvasóinak. Erről mindenképpen érdemes beszélni egy rendhagyó irodalomórán, annak ellenére, hogy Szabó Magda életútjára mindössze pár perc jut a 20. századi magyar irodalom kötelező tananyagában.

2020. január 09.

MEGOSZTOM

Submit to FacebookSubmit to TwitterSubmit to Google Plus

Olvassa el ezt is!