A múlt héten, a szokásosnál nagyobb volt a sürgés forgás a folyosókon hiszen Az üvegcipő főpróbahete zajlott, mégis sikerült elcsípnünk Ungvári Istvánt két próba között. Az előadás egyik főszereplőjét, Sipost alakítja a színpadon, és bár nem ez az első találkozása Molnár Ferenc művével, ezt az ,,édes, mérges” karaktert most először ölti magára.
Elmondása szerint, Sipos nem csak egy szerelmi történet részese – amiről jó sokáig tudomást sem akar venni – de egy bizonyos önismereti utat is bejár. Az a rajongás és gyermekien tiszta szeretet amellyel Irma (Buvári Lilla) fordul felé, teljesen kimozdítja a kényelmes megszokott életéből és rájön, hogy mi is fontos igazából az életben.
Bár 18 évvel ezelőtt, volt lehetősége már az Őrmestert játszani ebben a műben, akkor Ács János rendezésében, most azért megijedt egy pillanatra a főszereptől, de az öröm, hamar felülírta ezt az érzést, és nagy izgalommal vágott bele a próbába Kelemen József kezei alatt. Azt senki nem vitatja, hogy Ungvári István rutinos színész, de ez közel sem jelenti azt, hogy ne merülnének fel nehézségek a premierig vezető úton. Erről az útról így nyilatkozott:
Minden szerep más, de mindegyik ugyanaz. A szokásos hajtűkanyarokon mindenképpen át kell menni, azokat a poklokat meg kell járni az embernek magában. Mikor ideges vagyok egy próbán, soha nem a kollégákra vagyok mérges, én mindig magamra vagyok mérges, de magamra nagyon-nagyon mérges tudok lenni.
A beszélgetésünk során még arról mesélt, hogy ugyan a nagy kép már látszik, de még vannak olyan ,,puzzle darabok” amiket helyre kell rakni. Mára bizton állíthatjuk, hogy minden a helyére került és egy csodálatos szívmelengető előadás született. Mindenkinek sok szeretettel ajánljuk, és várjuk Önöket a Győri Nemzeti Színházban,
