Megtartottuk a Marica grófnő olvasópróbáját a Győri Nemzeti Színházban
Különleges, a hazai színházi életben is kiemelkedőnek számító, három intézményt átívelő együttműködés keretében valósul meg a Győri Nemzeti Színház évadának utolsó Nagyszínpadi bemutatója, Kálmán Imre klasszikusa, a Marica grófnő. A nagyszabású operett olvasópróbáján Bakos-Kiss Gábor színházigazgató köszöntötte az alkotókat és a vendégeket, külön hangsúlyozva a nyitott, kreatív alkotóközösségek és a stratégiai partnerség kiemelt szerepét a mai színházi struktúrában.
A reprezentatív, vizualitásában és zeneiségében is nagyszabású előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a házigazda győri teátrum közös produkciójaként jön létre. Bakos-Kiss Gábor az eseményen kiemelte: egy ilyen léptékű, hosszú szériára és magas nézőszámra tervezett előadás sikerének alapja az a közös gondolkodás és erőforrás-megosztás, amelyet ez a hármas szövetség tesz lehetővé. A címszerepben kettős szereposztásban Zavaros Esztert és Haraszti Elvirát láthatja majd a közönség.
Klasszikus értékek, korszerű varázslat és felerősített érzelmek
Mészáros Tibor rendező koncepciója szerint a cél egy igazi színpadi mese létrehozása, amely túllép a hagyományos sémákon. A mintegy 80 oldalas szövegkönyv esszenciáját megragadva az alkotócsapat egy intenzív, varázslatos és elemelt állapot megteremtésére törekszik. Ebben a közegben a figurák magukkal hordozzák a legmélyebb drámai érzelmeket, miközben a műfajhoz hű, szórakoztató humor is maximálisan érvényesül. A rendező kiemelte: a darab számtalan verziója közül a társulat feladata most az, hogy megtalálja azt a saját, közös nyelvet és ritmust, amely egyedivé és megismételhetetlenné teszi az előadást.
A vizuális koncepció is ezt a különleges emelkedettséget szolgálja. Horesnyi Balázs díszlettervező munkája nyomán a színpadkép alapvetően egy rendkívül letisztult, elegáns teret alkot, ahol a fehér és a gyöngyház színek dominálnak, mindezt pedig egy mélykék háttér keretezi. Ez a megoldás egyfajta bábszínházi, elefántcsonttorony-szerű jelleget kölcsönöz a játéktérnek. A díszlet – a rendezői és tervezői szándék szerint – hatalmas nagyító lencseként funkcionál majd, amely minden apró színészi gesztust és lelki rezdülést felerősít, teret engedve a karakterek sokszínűségének.
Ezt az izgalmas kettősséget tükrözik Cselényi Nóra jelmeztervező munkái is. A ruhák tiszteletben tartják a hagyományos operett-vonalat, megőrizve a klasszikus korhűséget, ugyanakkor elegánsan meg is emelik azt. A színpadon megjelenő úri nép és a paraszti világ öltözetei egyaránt illeszkednek ebbe a letisztult, mégis látványos mesevilágba.
Komplex zenei szövet és grandiózus koreográfia
Kálmán Imre világhírű dallamainak megszólaltatása, a mű komplex zenei szövetének összefogása Silló István zeneigazgató feladata lesz. Az olvasópróbán elhangzott: a zenei anyagnak – a szövegkönyvhöz hasonlóan – legalább tizenöt különböző verziója ismert, így az elkövetkező időszak egyik legnagyobb és legizgalmasabb kihívása a zenei struktúra végleges formába öntése, a dalok pontos helyének és hangzásának kidolgozása. A grandiózus zenei hangzáshoz szorosan kapcsolódik a mozgás is, amelyért Katona Gábor koreográfus felel, biztosítva a műfaj által megkövetelt lendületet és dinamikát.
A Marica grófnő próbafolyamata kiváló és alkotó energiákkal teli hangulatban vette kezdetét. Az alkotócsapat és a társulat izgatottan várja, hogy hamarosan a közönséget is elvarázsolhassa ezzel a különleges atmoszférájú, igazi színházi ünnepnek ígérkező előadással.
