(Kétszer) három a győri igazság

Jött, látott, és győzött, hamar megkedvelte a győri közönség az addig számos filmben és sorozatokban látott fiatal színészt. Hajdu Tibor szeptember 25-én belépett a harmadik X-be: nyírkércsi általános iskola, baktalórántházi középiskola után szülei tragikus halála szabott új irányt életének, a labdarúgás helyett a színművészet irányába. A Színház és Filmművészeti Egyetem (Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályában) elvégzését követően két esztendőt szerepelt Salgótarjánban, de tavaly már fontos feladat várta Győrben.

Mennyire számított kihívásnak Bozsik Cucu szerepe a Puskás, a musicalben?

Annyiban könnyebb volt a helyzet, hogy egy kész előadást kellett Budapestről adaptálni. Nem volt szokványos próbafolyamat, a meglévő koncepció adta a feladatot, amelyben először dolgoztam Szente Vajkkal. Jó élmény volt vele a munka, különös jelentőséget pedig az adott az egésznek, hogy Bozsik József életre keltésével összemosódott a két nagy szerelmem, a labdarúgás és a színművészet. A darab által ráadásul nyertem egy barátságot, a Puskás Öcsit alakító Veréb Tamással, s ez a barátság azt hiszem, egy életre szól.

Hogyan sikerült a második munka, A végítélet napja?

Egészen másfajta eszközrendszert és idegrendszert követelt meg. Prózai darabban, kevés külső eszköz állt rendelkezésünkre, lényegében naturalista módon kellett ábrázolni egy tragikus történet karaktereit.

Máris következett a harmadik stáció, a Képzelt beteg…

A végítélet napjával együtt ez már a harmadik közös munkám a rendezővel, Zakariás Zalánnal. Az első még a Frankie, a király és a kárhozott című Sinatra-est volt, amelyben rendőrként vagyok végig jelen a színen, lényegében a történet keretszerkezetének megtámogatására. A Képzelt betegben Argan lányának kérőjét alakítom, ami önmagában is élvezetes feladat, és számomra az sem mellékes, hogy Csankó Zoltán személyében olyan művész a partnerem, aki ifjúkorom meghatározó alakja volt.

Ennyi után már jöhetne egy újabb főszerep is, nemde?

Jön is. Tamási Áron novemberben bemutatásra kerülő művében, az Énekes madárban én leszek Móka, ez a név kifejezi a szerep jellemét is. Egyébként a mű egyedülálló történet a szerelemről. Plusz egy személyes érdekesség: először rendez engem az igazgató úr, Bakos-Kiss Gábor, az unokabátyám.

Ismeri már az évad további munkáit is?

Mindkettő ifjúsági előadás, az egyik a Jakabak, amelyet fiatal pályatársam, Móczár Bence rendez. A másik a győri színház Molnár Ference, azaz Kszel Attila által interpretált Hanyistók története, őt majd nekem kell megformálnom.

A hansági rege főszereplőjének jelmezéhez úszóhártya is tartozik majd?

Nem, azt Sztanyiszlavszkij módszerével belülről fogok növeszteni. De most számolom, hogy két év alatt ez lesz a hatodik győri szerepem. Úgy látszik, nekem Győrben kétszer három a magyar igazság.

Mohay Gábor