2015. december 30.
Erkel Ferenc:
Opera 3 felvonásban

Szövegét Egressy Béni írta

Átdolgozta: Nádasdy Kálmán

Hunyadi László

Erkel Ferenc:
Opera 3 felvonásban

Szövegét Egressy Béni írta

Átdolgozta: Nádasdy Kálmán
 
 
V. László, magyar király   NYÁRI ZOLTÁN
MUKK JÓZSEF
Cilley Ulrik gróf, kormányzó   SCWIMMER JÁNOS
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye   BELLAI ESZTER
LÁZIN BEATRIX
László   SOSKÓ ANDRÁS
MOLNÁR ANDRÁS
Mátyás   MOLNÁR ÁGNES
DEÁKY DALMA
Miklós   GÁL ERIKA
MEGYESI SCHWARTZ LUCIA
Gara Miklós, nádor   BEDE FAZEKAS CSABA
Gara Mária, a leánya   HERCZENIK ANNA
KERTESI INGRID
Szilágyi Mihály, Erzsébet bátyja   SZABÓ BALÁZS
Rozgonyi, tiszt a király seregében   GYÖRGYFI JÓZSEF
Egy hadnagy   TAKÁCS ZOLTÁN
Egy nemes   FORRÓ ATTILA
     
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara
     
Díszlet   SZENDRÉNYI ÉVA
Jelmez   ANDREA T. HAAMER
Koreográfus   FEKETE MIKLÓS
Karigazgató   GÁL ANIKÓ
Korrepetítor   MEDVECZKY SZABOLCS
Rendezőasszizstens   HORVÁTH MÁRTA
Vezényel   MEDVECZKY ÁDÁM
KAPOSI GERGELY
     
Rendező   KÁEL CSABA

Premier: 2009. március 14.19.00 NAGYSZÍNHÁZ

Miért pont a Hunyadi László?

Vannak értékeink, amelyeket ápolnunk kell. Ha mi nem tesszük, más nem fogja helyettünk. Ha elvesznek, nem maradnak fenn emlékezetünkben, nem lesznek kulturális DNS-ünk elemei, nem öröklünk általuk önismeretet. A történelmi Hunyadi László egy volt közülünk, az operát írók, Egressy Béni és Erkel Ferenc szintén. Tehát azt mondhatjuk, hogy a Hunyadi László a mi történetünk. Ahogy az angolok büszkék Shakespeare által megírt saját történeteikre, királydrámáikra, nekünk is állandóan újra kell mesélni a mieinket, mert ezekből a drámákból eszmélünk arra, hogy honnan is eredünk. Erkel Ferenc remekműve pedig egy ilyen igazi, fordulatokkal és pszichológiai szituációkkal teli tragédia, amelynek konfliktusaiból felrajzolódik számunkra a hatalom labirintusa, amelyből hőseinkkel együtt mi is keressük a kiutat.

/Káel Csaba rendező/

A tartalom

Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A fiatal és gyenge kezű uralkodó, V. László Czilley Ulrik grófot nevezi ki kormányzónak. Hunyadi László katonái elfogják Czilley követét, akit Brankovics György szerb fejedelemhez küldött a két Hunyadi fiú fejvételének ígéretével. Ennek következtében, amikor Nándorfehérvárra érkezik a király Czilleyvel a vár kulcsainak átvételére, László csak őket engedi be a várba, a kísérő katonaság előtt bezárják a kapukat. V. László ijedségét látva, Czilley teljhatalmat kér a királytól és megszervezi Hunyadi László megöletését. Rozgonyi, Hunyadi László hű híve, felfedi az aljas tervet, ezért Hunyadi hívei szóváltás után felkoncolják Czilleyt. A megrettent király bántatlanságot ígér, sőt temesvári látogatásakor kéri Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét, hogy fogadja fiának, és ezzel a két Hunyadi fiú testvérének is. A király az ott adott fogadáson meglátja Máriát, Hunyadi László jegyesét, Gara nádor lányát, és első pillantásra beleszeret. Gara nádor aljas tervet sző, hogy hatalmi törekvéseit megvalósítsa. Pártütéssel vádolja Hunyadit, és lánya kezét V. Lászlónak ígéri, így kényszerítve ki Hunyadi László halálos ítéletét. A fiatal jegyesek budai menyegzőjén fogatja el Gara a király nevében Hunyadit, és börtönbe vetteti. Mária lefizeti az őrt, hogy László menekülni tudjon, de ő ártatlanságán bízva, elutasítja a szökést. A budai Szent György téren felállított vérpadon a hóhér három csapása után is sértetlen maradt Hunyadi, de Gara intésére negyedszer is most már halálos csapással súlyt le a bakó.