Tanulni szeretne, élményt adni, boldog lenni

Tavaly ősz óta több fiatal színművész debütált sikerrel a Győri Nemzeti Színházban. Idén bemutatkozik a 22 éves Sóvári-Fehér Anna is: a kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Kar színművészeti szakának harmadéves hallgatója, aki nem kis feladatot kapott március első premierjén, A minden jegy elkelt című darabban. Vele beszélgettünk élete döntéseiről, a jövőre vonatkozó reményeiről.

Miért éppen a népszerű, ám számos buktatót rejtő színészi pályát választotta?

Nyíregyházán nőttem fel, csodálatos, szerető családban. A tanulás nem okozott különösebb problémát, kifejezetten élveztem. Sokféle pálya vonzott, úgy, mint a pszichológia, az írás, a cirkuszi lovas akrobata, de egyiknél sem éreztem azt, hogy leköthetne egy életre. Harmadikos gimnazista voltam, amikor egy este édesanyám vacsorát főzött. Berontottam a konyhába és közöltem vele, hogy én színésznő leszek. Ez jutott eszembe! Beiratkoztam a helyi Hang-Szín Tanodába, ahol a musical mellett alaposabban megismerkedtem a jazz zenével. Azóta is nagy kedvencem. A táncban, az éneklésben és a zenélésben érzem a legszabadabbnak magam. Ebből az időszakból rengeteget köszönhetek Pregitzer Fruzsinának, aki felkészített az első felvételimre.

Könnyű volt megkezdeni a színészi tudomány ismereteinek elsajátítását?

Kaposvárra szerettem volna járni, de az első felvételim évében a harmadik rostán kiestem. Viszont a Pesti Magyar Színiakadémiára felvételt nyertem Felhőfi-Kiss László osztályába. Meghatározó év volt minden szempontból, amit ott tölthettem. Majd 2019-ben Eperjes Károly és Szalma Tamás osztályfőnökeim felvettek Kaposvárra. Megnehezítette az eddigi tanulmányi időszakot a vírus, mert lényegében csak másfél év telt el jelenléti oktatással, de nem fogott ki rajtunk teljesen. Még két és fél év van hátra az egyetemi képzésből, de nagyon hálás vagyok a tanáraimnak, hogy már most kiengedtek, mert rengeteget tanulok a próbafolyamatból, a különböző nagy színészektől, a szerepformálásukból. Szeretek tapasztalni.

Miként került a képbe a győri lehetőség?

Tavaly nyáron kaptam a felkérést az Olt Tamás által írt és rendezett, Fedák Sári életét feldolgozó darabban a híres színésznő fiatalkori alakjának megformálására. Előbb azonban jött a Győri Könyvszalon, a városban már hagyományos drámaíró versennyel, amelyben a Roxy kutya történetét feldolgozó színdarabban Zakariás Zalánnal dolgozhattam. A Minden jegy elkelt olvasópróbái decemberben kezdődtek. Fedák Sári karaktere, temperamentuma bizonyos szempontból nagyon közel áll hozzám. Az “agrárprimadonna” első harminc évét kell életre keltenem, a cselekmény fővonulatát megsegítve. A középpontban a Kubik Anna által megformált Fedák Sári tárgyalása és utolsó napjai láthatók. Fedák nagyon sokrétű személyiség. Izgalmas élettörténet az övé, melyben egy, a végletekig magabiztos, legyőzhetetlennek vélt dívát méltatlanul meghurcolnak. Az embernek, ebbe a kicsiny bőrébe mennyi érzelmeket pazarolt a Jóisten - hangzik el a darabban -, van úgy, hogy már nem fér el. Ügyét ötven évvel később felülvizsgálták és minden vád alól felmentették. Előbb vagy utóbb, de mindig Fedák nyer…

Ígéretes pályája kezdetén megfogalmazná, milyen karrierről álmodik?

Csak azt tudom, hogy szeretnék közelebb kerülni az emberek „működésének” megismeréséhez, a saját magam legteljesebb énjévé válni, kísérletezni, különböző egyéniségek alakjába bújva élményt adni a nézőknek, gondolkodásra késztetni őket. És mindeközben boldog lenni.

Végül egy apró, de nem lényegtelen kérdés: honnan a kettős vezetékneve?

Fehér Anna néven már ismert egy kiváló színésznő. Mivel engem is így anyakönyveztek, egyébként őutána, a szüleimnek megtetszett a név hangzása. A megkülönböztetés miatt szükség volt a névváltoztatásra. Bármelyik női családtagom vezetéknevét büszkén viselném. Édesanyámmal és az ő édesanyjával is nagyon szoros a kapcsolatom, de apai nagymamám neve mellett döntöttem. Szeretnék majd Sóváriként egyszer olyan erős lenni, mint az Ari mama.

Mohay Gábor

Fotók: Tóth Attila